APOLLÓN,a művészetek védelmezője
A Nap, a rend, a művészetek, a jóslás, az íjászat, a gyarmatosítás és a pestis és a gyógyítás istene, a csordák és nyájak őrzője, a patkányok, sáskák pusztítója, a múzsák vezetője. Többnyire nyíllal és íjjal ábrázolják, mert tegezéből olyan nyilakat lőtt ki, amelyek pestist és dögvészt hoztak a vidékre, (ezért a Halál isteneként is emlegették). Ennek ellenére ő a gyógyítás istene is, aki megtisztítja a bűnös lelkeket. A szépséges Apollón a hajában található babérkoszorú miatt nem őszült meg soha. Apollón tavasztól őszig tartózkodott az Olümposzon, télre hattyúk vontatta szekerén a hüperboreaszok földjére vonult, az örök tavasz földjére.
Héra amikor megtudta, hogy Létó terhes lett, bosszúból arra kényszerítette őt, hogy keresse meg azt a helyet a földön, ahol az ő hatalma nem éri utol a szülés alatt. Héra, az istenek királynője minden szárazföldi és vízi területre kiterjesztette hatalmát. Létó Délosz-szigetét tűzte ki céljául, melyet akkoriban gyakran öntött el a víz. Egy lebegő sziget volt, nem tartozott sem a szárazföldhöz, sem a tengerhez, így itt Héra bosszúja nem érhette utol őt és születendő iker-gyermekeit. Apollón születésekor a szigetet hattyúraj vette körül, hogy a keleten a tengerből egész fényében kiemelkedő istent ne lássa meg Héra. Apollón a szigetet később négy oszlopra helyezte, így a sziget véglegesen stabil lett. Itt állították fel egyik szentélyét.
Apollon pár nappal születése után megölte nyilaival a Püthó városánál élő Püthon-t, a nagy sárkánykígyót, amely rettegésben tartotta a környék falvait. Püthön rendszeresen tönkretette a gabonamezőket, beszennyezte a vidék vizeit, ő őrizte a kasztáliai forrás melletti búvóhelyéről a Szibülla jóshelyét. Mivel Püthón Gaia gyermeke volt, Apollónnak bűnhődnie kellett tettéért. Kilenc évet kellett lehúznia Admétosz istállójában, mint gulyás. A büntetésének letöltését követően delfin alakjában tért vissza Krétáról Püthóba, amiatt Püthót átkeresztelték Delphire vagy Delphoira. Magával hozott papjai közül egyik papnőjét fantasztikus jóstehetséggel áldotta meg, ő volt Püthia. Püthia belélegezte a szentély padlójának hasadékából feltörő, hallucinációt okozó gőzt, majd babérleveleket rágcsálva elmormolta jövőt. Egy pap állt mindig mellette és ő fordította az érthetetlen mormogást. Püthiát később átkeresztelték Szibüll-re.
Apollón első nagy szerelme Daphné nimfa volt, aki elutasította szerelmét. A reménytelen szerelemmel Erósz isten büntette meg Apollónt, mivel kigúnyolta a szerelmet hozó nyilakat kilövő Erósz tudományát az íjászatban, és ráadásul Erószt idegesítette Apollón éneke.
Másik nagy szerelme Küréné nimfa volt. Kürénétől született egy fia: Arisztaiosz, a jószágok és gyümölcsfák védelmezője, a valamint a vadászat, a férjezettség és a méhészet istene. Ő tanította meg az embereket a tej felhasználására, és a hálók és csapdák használatára a vadászatban.
Halandó szerelmei közül Hekabé a legismertebb, aki Priamosz trójai király felesége volt. Tőle született Troilosz nevű gyermeke. Troilosz-ról Püthia azt jósolta, hogy Trója legyőzhetetlen lesz, amíg a fiú eléri a húszéves kort. Akhilleusz azonban lesből támadt rá és megölte az ifjút. Ezért bosszúból a trójai háborúban Apollón vezette Párisz királyfi nyilát Akhilleusz egyetlen sérülékeny pontjába, a sarkába, amitől a hős meg is halt.
Apollón Hekabé és Priamosz király leányába; Kasszandrába is beleszeretett. A hercegnő engedte magát elcsábítani, de cserébe azt kérte Apollóntól, hogy tanítsa meg jósolni. Apollón teljesítette kérését, de ezután Kasszandra elutasította az isten szerelmét. A feldühödött isten elátkozta Kasszandrát azzal, hogy jóslataiban senki sem fog hinni.
Korónisz, lapidón hercegnő is szült egy gyermeket Apollónnak, ő volt Aszklépiosz, a gyógyítás istene. Mialatt azonban Korónisz terhes volt, szerelmes lett Iszküszbe, Elátosz fiába. A titkos szeretőt egy varjú árulta el Apollónnak, aki testvéréhez, Artemiszhez fordult, hogy végezzen Korónisszal. Miután Artemis teljesítette bátyja kérését, Apollón az égő halotti máglyán fekvő Korónisz testéből kivette a még meg nem született Aszklépioszt, és Khirón gondjaira bízta.
Apollónnak férfi szerelmei közül az egyik Hüakinthosz, a spártai herceg volt, aki lángra gyújtotta az isten szívét. A hercegbe Zephürosz, a szelek istene is beleszeretett. Amikor Apollón és Hüakinthosz diszkoszvetést gyakoroltak, Zephürosz irigységében rossz szelet küldött az Apollón által eldobott diszkoszra, ezért az szétroncsolta Hüakinthosz koponyáját. Apollón rendkívüli gyógyerejének ellenére már nem tudta megmenteni kedvese életét.
Az egyik legtöbb helyen imádott isten tiszteletére rendezték a négy évente megrendezett püthói játékokat, de Delphoion kívül Milétoszban és Déloszon is nagy tiszteletnek örvendett.