A tenger és a földrengések istene, hatalma kiterjed a tavakra és a folyókra is. Poszeidon a tenger mélyén, Aigai-ban él, birodalmát aranysörényű, bronzpatájú lovak által húzott fogatán mindig a tenger felszínén járja tengeri istenek és állatok kíséretében. A tenger hullámai maguktól nyíltak szét az istenség meglenésekor. Szent állata a ló volt, amelyet ő teremtett, növénye a fenyő és a hárs, valamint tengeri növényekből, moszatokból font koszorúval szorította le kék hajfürtjeit.
Kronosz és Rheia fia, Zeusz és Hádész testvére. Poszeidónt és testvéreit születése után apja az uralmát fenyegető esetleges trónfosztás veszélye miatt lenyelte. Egyedül Zeusz kerülte el testvérei sorsát, akit anyja egy barlangba rejtett el apja elől. Így Zeusznak hála, Poszeidon megmenekült apja belsejéből és szabadulását követően testvéreivel és szövetségeseivel véget vetettek Kronosz uralmának. A győzelmet követően Zeusz, Hádész és Poszeidon sorshúzással osztották fel egymás között a világot, így lett Zeusz az ég, Hádész az alvilág és Poszeidón a tenger istene.
Háromágú szigonyát a küklopszoktól és a százkezűektől kapta, amikor segített Zeusznak kiszabadítani őket a Tartaroszból, vagyis az alvilágból. Poszeidón ezzel a szigonnyal képes óriási vihart támasztani, felkorbácsolni, vagy lecsillapítani a tenger és a vizek hullámait, illetve földrengést okozni.
Feleségét Amphitrité-t, Naxosz szigetén pillantotta meg tánc közben és egyből beleszeretett. Amphitrité a legszebb Néreisz (szirén), nem akart Poszeidon felesége lenni, de Poszeidon hű szolgája, Delphinosz rábeszélte az istennőt a házasságra, jutalmul a csillagok között kapott helyet. Házasságukból négy gyermek született: Tritón, Rhodé, Bentheszikümé és Kümopoleia. Poszeidon többször is megcsalta feleségét, melyből az alábbi házasságon kívüli gyermeki születtek: Thoosza nimfától Polüphémosz küklopsz, Naidá-tól Próteusz, Meduszá-tól a szárnyas ló; Pégaszosz (Pegazus) és Khrüszaór. Eurüalétól Orión, a híres vadász, Türótól Peliasz és Néleusz. Poszeidon ló alakjában megerőszakolta Démétér-t, aki Areión-t és Deszpoiná-t szülte neki.
Poszeidon hatalmas birodalma ellenére állandóan vitába keveredett. Héliosszal Korinthoszért, Dionüszosszal Naxoszért, Zeusszal Aigina szigetéért, Hérával Argosz-ért, Apollónnal Delphoi-ért, Athénével pedig Attika uralmáért civakodott. Athénével úgy összeveszett, hogy párbajra hívta ki az istennőt, aki el is fogadta volna a kihívást, ha Zeusz nem lép közbe. Zeusz annak ígérte Attikát és arról nevezik majd el fővárosa nevét, aki értékesebb ajándékot ad az ott élő embereknek. Poszeidón szigonyát az Akropoliszba vágta, melyből forrás fakadt, s az emberek megörültek a víznek. Ám hamar kiderült, hogy a Poszeidón adta víz sós, akár csak a tenger istenének birodalma.
Athéné egy magot ültetett el, amelyből az első olajfa sarjadt. Az olajfából az emberek élelmet, olajat és faanyagot is nyertek, ezért Athénét kiáltották ki győztesnek és a várost Athénnak nevezték el. Poszeidon haragjában árvízzel sújtotta a város síkságait, Zeusz ellen lázadt, ezért büntetésből a halandó embereknek kellett szolgálnia, így ő építette a trójai vár falát.
A Legenda szerint Poszeidon Odüsszeusz-t is megbüntette, mert Trója legyőzése után magának tulajdonította a győzelmet. Azt mondta neki, hogy soha nem engedi hazajutni emiatt. Odüsszeuszt különböző istenek, és emberek tudták csak hazajuttatni, és semlegesíteni Poszeidon átkát.
